Koleszterin diéta

A magas koleszterint tünetmentes, mégis súlyos betegségek kockázatát növeli. Bizonyított, hogy a vér magas koleszterinszintje hajlamosít szívinfarktusra, érelmeszesedéssel járó betegségekre. A fölösleges koleszterin ugyanis -különösen más rizikófaktorok, mint dohányzás, magasvérnyomás jelenlétében – lerakódik az érfalban, beszűkíti az ér belfelületét, korlátozza a vérkeringést. A koleszterin lerakódás amit plakknak nevezünk, megrepedhet, a rátapadó vérlemezkékkel együtt elzárhatja a vér útját. Az ér által ellátott szívizomfelület fájdalom kíséretében elhal, szívinfarktus alakul ki.

Szerencsére magas koleszterinszint befolyásolható állapot, ezt számtalan vizsgálat és a mindennapi tapasztalat bizonyítja. A koleszterinszintet csökkenteni lehet diétával, életmód megváltoztatásával, fizikai tréninggel, de mintegy maximum csak 10-20%-kal, Gyakran, főleg szívkoszorúér betegség esetén a kívánatos 5 mmol/l alatti koleszterin célérték elérésére, a diéta nem elegendő, ilyenkor a gyógyszerekre is szükség van. A gyógyszerek közül ún. statinok alkalmasak a koleszterinszint több mint 30%-os csökkentésére. A kezelőorvosra kell bízni, hogy ő döntse el, mikor indokolt a diéta vagy -időnként már azzal egyidőben- statin terápia elkezdése is.

Természetesen a kezelés eredményességének alapvető feltétele a megfelelő életmód- és étrendi javallatok maradéktalan betartása. Az első teendő a koleszterinben és telített zsírban nagyon tömény élelmiszerek felhasználásának radikális csökkentése. Így tehát kerülni kell a tojássárgája, tejszín, vaj, belsőségek fogyasztását. Vaj helyett használjunk lágy margarinféleségeket, állati zsír helyett növényi olajokat, zsíros tej és tejkészítmények helyett soványakat.

Nemcsak a koleszterin bevitelét kell mérsékelni, de a telített zsírokét is. Telített zsírok elsősorban az állati eredetű zsiradékokban találhatók bőségesen, de jelentős telített zsírforrás a kókuszolaj, sőt a csokoládé is. A koleszterinszint csökkentő diéta során törekedjünk arra, hogy a napi koleszterin bevitel ne haladja meg a 200 mg-t. A telített zsírfogyasztás az összes energiabevitel 5-6%-a körüli legyen.

A diéta fő alapelvei a következők:

Mivel koleszterin csak állati eredetű tápanyagban fordul elő és növényekben egyetlen mg koleszterin sincs, ezért zöldséget, főzeléket, gyümölcsöt, ill. gabonaféléket korlátlanul fogyaszthatunk, bár elhízás estén ezek mennyiségét se vigyük túlzásba. Ezen táplálékok növényi zsírtartalma is alacsony.

A halak fogyasztása szintén kívánatos mivel a halzsír kedvező összetételű, csökkenti a trigliceridszintet és a trombózis hajlamot.

Főzéskor, sütéskor az állait eredetű sertészsír és vaj helyett inkább növényi eredetű margarin ill. olajat használjunk. Utóbbiaknak magas az ún. telítetlen zsírsav tartalma, ami nem emeli, hanem inkább csökkenti a koleszterinszintet.

A húsok közül a magasabb rejtett zsírtartalmú vörös húsok, a sertés a marha fogyasztása helyett a zsírszegény csirkét, pulykát (bőre nélkül) részesítsük előnyben.

Amennyiben elhízás is fennáll, akkor kedvezőbbek ezek a táplálékok, de ilyenkor a kalóriabevitelre, az összmennyiségre már ügyelni kell.

Már mérsékelt, közepes intenzitású mozgás is csökkentheti a triglicerid- és a koleszterinszintet, javíthatja a védőfaktorként ismert HDL-koleszterin értéket, kedvező hatása lehet a vérnyomásra.
Ajánlott mozgásféleség a gyaloglás, futás, úszás és a kerékpározás.
A mozgásterhelés mértékére vonatkozóan a kezelőorvos véleményét is ki kell kérni.